Gyors összefoglaló, gondolatokkal és hasznos linkekkel.

 

Az első előadó Komma Krisztián, a gazdasági minisztérium főosztályvezetője főként a kis és középvállalkozókat vette górcső alá. Kiderült: az EU-ban mintegy 25 millió ilyen vállalkozás van, de mindössze egyötödük fejt ki exporttevékenységet. Legtöbbjüknél fel sem merül, hogy nemzetközivé váljanak. Az is gond, hogy ezek a cégek megalakításuk után csak nagyon lassan fejlődnek, ellentétben például az amerikai társaikkal. Az európai kis cégeknek jellemzően nincs elég tőkéjük, tapasztalataik és kapcsolataik, hogy nemzetközivé váljanak. Komma Krisztián szerint a tradicionális exporttámogatási formák a múltat jelentik: manapság már testre, azaz cégre szabott támogatási formák kellenek. Erre már az EU több országában vannak már sikeres példák.

 

 

Rathmanner Jürgen, a Burgenlandi Gazdasági Kamara elnöke a gazdasági válság ausztriai vetületéről beszélt. Megtudtuk: az ország exportja 25 százalékkal, a termelés 40 százalékkal csökkent, különösen autóiparban nagy a baj. Ezzel párhuzamosan 30 százalékkal nőtt a munkanélküliség, ami azonban még így is - a maga 6,5 százalékával - irigylésre méltó. A kormány nagyon komoly gazdaságélénkítő intézkedésekkel rukkolt elő, elképesztő összegeket nyomtak például a bankszektorba, hogy ne álljon meg a vállalkozások hitelhez jutása. Csökkentették az adókat, hatalmas infrastrukturális beruházásokba kezdtek, elindították a roncsautó programot, amely azt eredményezte, hogy 5,5 százalékkal több autót adtak el, mint korábban. Ebben az évben mínusz 4,3, a következő évben plusz 0,5 növekedést várnak. A számok ellenére a lakosság nem nagyon érzi a bőrén a válságot, „nem érzi, hogy eljött a világvége”, és a várakozások is kedvezőek. Ugyanakkor arra számítanak, hogy a hangulat romlani fog, ha elmúlik a gazdaságélénkítő beavatkozások hatása. A központi beavatkozások árát meg kell fizetni - mondta kamara elnöke, hozzátéve, hogy a cél az, hogy csökkentsék, tompítsák a válság hatását.

 

Dr. Kovács Péter, a Nyugat-Dunántúli Regionális Központ főigazgató-helyettese az ausztriai vállalkozás és munkavállalás bonyolult részleteit, érdekességeit és főként gyakorlatát fejtette ki. Előadásából az derült ki, hogy ha valaki ilyenen töri a fejét, akkor először mindenképpen alaposan tájékozódjon. Például keresse fel a nyugat-dunántúli munkaügyi központot vagy a Kovács Péter által javasolt következő osztrák weboldalakat: www.wko.at , www.wifi.at , www.bgkk.at .

 

Berényi Ferenc, az ITD Hungary képviseletében sikertörténetnek nevezte a magyar-osztrák gazdasági kapcsolatokat. Ausztria jelenleg Magyarország második legnagyobb kereskedelmi kapcsolatát jelenti és minden szempontból stratégiai partner: az összes befektetések 12 százaléka innen érkezett, hatezer vegyes vállalat jött létre, többségében a határ mellett. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy sok magyar cég is megjelent Ausztriában, elsősorban a turisztikai befektetéseink jelentősek, különösen Tirolban. Berényi sikertörténetnek nevezte a Bezenyén, osztrák pénzből megvalósuló kaszinófalut, a növekvő magyarországi Magna-beszállításokat. A szakember előadásából kiderült, Ausztriában a magyarországinál kevesebb bürokráciával lehet céget indítani, az adóhatóság sokkal megértőbb és nagyvonalúbb, mint nálunk, ugyanakkor a befolyt adó mennyisége és vállalkozások működési gyakorlata azt bizonyítja, az ő rendszerük a hatékonyabb.

 

A rendezvény befejezését követően lehetőség nyílt egy állófogadás keretei között személyes konzultációra.

A résztvevők által sikeresnek és hasznosnak minősített programot az Alpokalja Kistérségi Társulás megbízásából a Savaria Agentura Kft. szervez